LÁTOGATÁS A SZENT ISTVÁN BAZILIKÁBAN 2016 április 23
A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI
Találkozás a Bazilika előtt a lépcsősor tetején a bejárat előtt 10.30 órakor. a vezetés 11 órakor indul
Program: A templom megtekintése idegenvezetéssel; Kápolna és a kivilágított Szent Jobb; Kincstáre megtekintése; Oanoráma megtekintése a kupola körkilátójából (Csak jó idő esetén)
A PROGRAM MIN. 10 FŐ JELENTKEZÉSE ESETÉN INDUL!
A bazilika Magyarország egyik legjelentősebb egyházi épülete, a főváros egyik legnagyobb idegenforgalmi nevezetessége, a Szent István-kultusz egyik fő helyszíne. Az épület névadója a magyar államalapító király, Szent István, akinek épségben maradt jobb kezét, a szent Jobbot ereklyeként itt őrzik. Az épület a maga 96 méterével az orzság egyik legmagasabb épülete.
A templom építészeti szerkezete nem bazilikás elrendezésű. A görög kereszt alaprajzú, kilencosztatú belső teret nyugatról a sekrestye és a Szent Jobb-kápolna, illetve a félköríves szentély zárja le. A kereszt szárainak metszéspontjában, a szentély fölött magasodik a tamburos kupola. A kereszt szárait dongaboltozat, a közöttük lévő melléktereket pedig kis méretű kupola fedi.
A bazilika rendkívül gazdag képzőművészeti alkotásokban. A főbejárat előcsarnokában Senyei Károly Szent István-domborműve, valamint Székely Bertalan és Than Mór mozaikjai láthatók. A szentély fölötti kupola körmezejében az Úristen, a tambur felületén pedig Krisztus, valamint a próféták és az evangélisták ábrázolása látható (Lotz Károly alkotása). A szentélyboltozaton a szentmise allegóriái sorakoznak Benczúr Gyula mozaikjain, valamint Szent István életének fontosabb állomásai elevenednek meg Mayer Ede bronz domborműsorozatán. A Kauser József tervezte baldachinos főoltárt Stróbl Alajos műve, Szent István szobra díszíti.
A szószék szintén Kauser József munkája, emellett figyelemreméltóak a bazilika iparművészeti remekei is. Az üveg- és az üvegfestészeti munkákat Róth Miksa készítette, a templom orgonája pedig a korban elismert, pécsi Angster József gyárának terméke. A belső tér díszítményeinek festési és főként aranyozási munkálatait Scholtz Róbert végezte el.
A bazilika 1931-ben kapta meg a basilica minor címet, 1938-ban pedig a Budapesten megrendezett XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus eseményeinek központja volt (ekkor nevezték el a kerületet Szentistvánvárosnak).
A bazilika felszentelésétől kezdve a Szent István-kultusz fő színtere, amely 1971-ben egy újabb vonatkozással gazdagodott. Ekkor alakították ki a szentély mögötti egykori Szent Lipót-, ma Szent Jobb-kápolnában Dominek György egyházművész tervei szerint a Szent Jobb befogadására alkalmas tárolóhelyet. A Szent István-bazilika azóta a Szent Jobb végleges őrzési helye, s a kultusz leglényegesebb eleme évről évre augusztus 20-án az ereklyének a Szent Jobb-körmenetben való körbehordozása.
1971 előtt a nemzeti ereklye őrzőhelye folyamatosan változott, 1971-ben azonban még az ország vezetése nem engedélyezte a körmenetet, így a Szent István-kultusz két fő motívuma – a Szent István-bazilika és a Szent Jobb-körmenet – csak 1989-ben fonódott össze. (1989-ig a Szent Jobbot csupán a kápolnából a szentélybe helyezték ki tiszteletadásra.)
1990-ben a német keresztény hetilap, a Neue Bildpost olvasóinak adakozásából az 1944-ben a nácik által lefoglalt harang helyébe új harangot öntettek. 1991-ben II. János Pál pápa látogatta meg a templomot Szent István király ünnepén, majd két év elteltével, 1993-ban az esztergomi bazilika mellett az esztergom–budapesti főegyházmegye társszékesegyházi rangjára emelte. Itt helyezték örök nyugalomra 2006. december 9-én Puskás Ferenc, 2014. július 1-én Grosics Gyula legendás labdarúgókat, majd 2015. január 30-án Buzánszky Jenőt.
A vezetés díja: Felnőtt. 1.600 Ft; diák, nyugdíjas: 1.200 Ft
Jelentkezési határidő: 2016 április 14
Jelentkezés: e-mail: vandorbot011@gmail.com