SZIGETVÁRI EMLÉKTÚRA 2016 szeptember 9
A PROGRAMRA ELŐRE FEL KELL IRATKOZNI!
Találkozás a Keleti pu-n a 8-as vágány végében 7.15 órakor. A Pécsre menő IC 7.45 órakor indul. Helyjegy váltása kötelező (a 65 éven felülieknek is!). A vonat 10.25 órakor ér Szentlőrinc állomásra, itt át kell szállni a Pécs-Szombathely vonatra, mely 10.38 órakor indul. ezzel a vonattal megyünk Szigetvárig. Hazafelé 16.57 órakor indulunk Szigetvárról, Szentlőrincen átszállva (17.12 - 17.28) érkezés a Keletibe 20.14 órakor
450 éve 1566 augusztusában zajkott le a magyar történelem egyik leghősiesebb csatája Szigetvárnál, ahol Zrínyi Miklós maroknyi seregével kitört a várból és életét feláldozva támadta meg a török sereget. Nagy Szulejmán hatalmas, százezres sereggel támadta meg a szigetvári várat, melyet egy kb 2500 fős magyar sereg védett. A Győrnél állomásozó császári seregek nem nyújtottak segítséget a várvédőknek, így azok teljesen magukra maradtak. Az ostrom augusztus 9-én kezdődött és egy teljes hónapon át szakadatlanul tartott. A szeptember 5-ről 6-ra virradt éjjel meghalt Szulejmán szultán, de halálát a török vezérek titokban tartották, amíg az ostrom folyt. Szeptember 8-án a 300 főre apadt kiéhezett kiszomjaztatott magyar védők Zrínyi vezetésével kitörtek a várból nekitámadtak a törököknek, akik lekaszabolták őket. Zrínyi fejét elküldték a Győrnél lévő seregnek elrettentetésül. Szulejmán szultán szívét a muszlim szokásoknak megfelelően Szigetvár közelében egy dzsámiban helyezték el, melyet erre a célra építettek, testét visszavitték Isztambulba.
Az ostrom 450 éves évfordulója alkalmából megemlékezések, látványos rendezvények, bemutatók lesznek SZIGETVÁRON.
Megérkezés után először a Várat tekintjük meg, azt a helyet, ahol 450 évvel ezelőtt a nevezetes ostrom zajlott, és ahol a hős magyar védők Zrínyi Miklós vezetésével életüket áldozták.
A vár alaprajza a többszöri átalakítás ellenére még ma is jellegzetesen képviseli a XVI. századi földvárak típusát.
A négy olasz bástyaszerű és a mintegy 6 méter magas és 3 méter széles várfalak 6 katasztrális hold, szabálytalan négyszög alakú területet zárnak körül.
A várfalak mellett keletről, nyugatról, délről széles földtöltések emelkednek, majdnem a falak magasságáig.
Az északi oldalon kazamaták húzódnak.
A déli várfal közepén nyitott, íves párkányzatú pavilon emelkedik.
A bástyákat a törökök építették a vár elfoglalása után.
A délkeleti bástya 1573-ban épült Szokoli Musztafa budai pasa anyagi támogatásával.
A kőkeretes barokk városkaputól tompaszögben megtörő hosszú boltozott kapualj vezet a várba.
A várudvar közepén találjuk az 1566. évi ostrom alatt elhunyt Szulejmán szultán dzsámiját.
Az 1930-as évek elején Andrássy gróf a dzsámival közös tető alá hozta a nyári kastélyát, amelynek földszinti termeiben a Zrínyi Miklós Múzeum 1966-ban megnyílt vártörténeti kiállítás egy része látható. A várépületek körüli területen kellemes fekvésű, ápolt park zöldell.
A vár 6 méter magas sáncairól szép kilátás nyílik a környékre.
A régi belső vár területén végezett ásatások során megtalálták a középkori eredetű torony alapfal maradványait, a belső vár kútját az egykori négyszög alakú lovagvár maradványait, majd a kisvárat körülvevő vizes árkot.
Feltárásra került a belső vár területe a vizesárokkal, a kirohanás helyszínével.
Ide került Somogyi József alkotása, Zrínyi Miklós lovas szobra.
1566-ban az ostrom alatt meghalt Szulejmán szultán. a vár elfoglalása után a törökök dzsámit építettek a szultán emlékére.
A dzsámi téglalap alaprajzú. Egykori felszerelésekhez tartozott a szószék is. dzsámi Mekka felé néző oldalán látható a kőkeretben foglalt, valamikor csempével borított, szalaktit boltozatú imafülke, az úgynevezett mihrab.
A templomnak karzata is volt, amelyet napjaikra újra felállítottak. A dzsáminak elsőrendű akusztikája van, kitűnő hangversenyterem. A dzsámit L alakban folyosó veszi körül, melynek délkeleti oldalán szintén van egy mihrab fülke.
Az északnyugati oldalon csatlakozik a dzsámihoz a lapos török téglából falazott, szabályos 14- szög alakú minaret, mely négyzet alakú lábazaton áll. Hajdan 110 csigalépcső vezetett fel a körerkélyre. Jelenleg 35 darab tölgyfa lépcsője van.
A XVIII. században minaret nagy része leomlott, valószínűleg villámcsapás érte.
A várban van a Zrínyi Miklós múzeum, melynek kiállításait megnézzük.
A gyűjtemény a várban lévő Andrássy-kastély földszinti termeiben és a vele egybeépült Szulejmán szultán dzsámijában kapott helyet.
Az állandó vártörténeti kiállítás 1955-ben nyílt meg, de külön emlékszobája van Zrínyi Miklósnak is
A várat idegenvezető mutatja be csoportunknak. A 450 éves évforduló kapcsán, számos rendezvény, bemutató, török és magyar harcosok, végvári vitézek, stb lesznek. A vezetés után nézelődhetünk a színes forgatagban.
13 órakor indul az a szakvezetés, melynek keretében a Zrínyi várból kis mikrovonatokkal elindulunk Turbékra, ahol bemutatják azt a nemrég megtalált türbét, melyet 1566-ban azért építettek a törökök, hogy itt helyezzék el az elhunyt Szulejmán szultán szívét. A még frissen feltárt régészeti lelőhely bemutatása és megtekintése csak ekkor lehetséges, mivel még a terület kiépítése folyamatban van, a nagyközönség számára csak évek múlva lesz látogatható. Így mi a frissen feltárt, még eredeti állapotban látható területet nézhetjük meg. A látogatást a Magyar Tudományos Akadémia két munkatársa mutatja be, akik az ásatásokat is vezetik. Úgy gondolom, hogy akik szeretik a történelmet és a régészetet, azoknak tanulságos, nem mindennapi élményt jelent ez a kb 2 órás program, ahol bizonyára sok olyan érdekességet is megtudhatunk, melyeket egy sima látogatás során nem. Ez a program 15 órakor ér véget.
Ha időnk engedi, a város egyéb nevezetességei közül szeretnénk megnézni a Ferences templomot, mely hármas barokk oltáráról nevezetes. Az egykori rendház épületében ma zeneiskola működik.
A Páduai Szent Antal ferences szerzetes tiszteletére felszentelt barokk templom az 1730-as években épült az egyik török dzsámi helyén. Kiemelkedő művészi értéke van a templom hármas barokk oltárának. A sekrestye 1770-ben készült bútorzata, Jani Lukács alkotása védett. Érdekesség továbbá, hogy az egykori török kori mosdómedencét alakítottak át szenteltvíztartóvá az épületben.
A város török kori emléke a Török ház, mely a 16. században épült és az egyetlen fennmaradt hódoltság korabeli lakóépület Magyarországon.
A Szigetvár Bástya utca 3. szám alatt áll....A téglalap alakú, alig 80 m 2 alapterületű kis épület falát kisméretű, lapos, jól kiégetett, jellegzetes, a hódoltság korában használt téglákból építették vastag, homok nélküli mészhabarccsal. ...Az emeleti helyiség nyugati falsíkja mellett húzódó legújabbkori kémény elbontása utána helyiség legújabbkori vakolatát eltávolítottuk, így előkerült a hódoltságkori falvakolat, mely kis hiányoktól, sérülésektől eltekintve csaknem a teljes falfelületet beborította. A falvakolat a szokásos technikával készült; vagyis két vastag rétegben felrakott mészhabarcs vakolat, gipsszel keverve. Az alsó rétegben finom porrá őrlött téglapor világos rózsaszínűvé tette a vakolatot, míg a felső réteg a gipsz miatt vakító fehér színű lett. A vakolatmegtisztítás során napvilágra kerüli a helyiség profilált párkánya, továbbá mind a négy falsíkban kisméretű, részben profilált, részben sima szamárhátívben végződő falifülkéket találtunk, melyeket jellegzetes XVIII. századból való nagyméretű téglákkal falaztak be.
A földszinti és az emeleti helyiséget vízszintesen elválasztó keresztgerendák és az erre helyezett padló fészkeit megtaláltuk, s így a szerkezet, valamint a két helyiség pontos magassága megállapítható lett Egykor a keresztgerendákat oszlopok tarthatták a földszinti helyiségben.” (Kováts, 1969–1970.) Eredeti rendeltetése ismeretlen.
Szigetvár török kori emlékeit bemutató kiállítás tekinthető meg itt.
Várható költség: Vonatjegy: Teljes ár: 9.150 Ft; 50%-os: 4.575 Ft; 90%-os: 2.40 Ft; 65 év felett: 1.250 FtFt + a belépők. (a szakvezetésért nem kell külön fizetni).
Jelentkezés: vandorbot11@gmail.com